Benke István: A Zempléni-hegység nemesérc bányászata a középkorban

Az előadás rövid kivonata

A világhírű magyar nemesércbányászat emlékeit hazánk jelenlegi területén már csak Rudabánya, Telkibánya, Rudabányácska és Nagybörzsöny őrzi. Rudabányát elsősorban a rézérc bányászata tette híressé, de jelentős volt az ezüstérc termelése is. Bányavárosi rangját 1580 körül veszti el, amikor megszűnik a réz és ezüstérc bányászata. Telkibánya arany és ezüstérc bányászata csaknem 8 évszázadon keresztül kisebb nagyobb megszakításokkal folyt egészen 1880-ig. Ebben az évben volt az utolsó aranyérc beváltása. Rudabányácskán kisebb mennyiségben, de közel 200 évig folyt a nemesérc bányászat. Kisebb jelentőségű volt a Nagybörzsönyi bányászati tevékenység. A Kárpát-medence nemesérc bányái közül csak azok folytathatták tevékenységüket, amelyek a nemesfémek árcsökkenése következtében még gazdaságosak maradtak az igen keresett színes ércek bányászatával. Telkibánya azért volt kivétel ezek közül, mert nemesércei iránt soha sem szűnt meg az érdeklődés, nemcsak az állami szervek kutatási programjában szerepelt folyamatosan, de a magánkutatók, sok esetben a kalandorok is itt keresték gazdagságuk, szerencséjük forrását. Az utolsó nagyobb kutatás a 2000-es évek elején folyt.

A Zempléni hegység középkori bányászatának jelentőségéről eltérő vélemények alakultak ki. Kétségtelen, jóval több a tárgyi bizonyíték, mint az írásban maradt dokumentáció, de még napjainkban is megtalálható húsz nagyobb akna és nyolcvan táró nyoma. Közel négyezer fejtési horpa, három kohórom, több vízduzzasztógát nagyobb arányú bányászati tevékenységről tanúskodik. A telkibányai ércbányászat különlegesnek számít a Kárpát-medencében. A felszín közelében, nehezen követhető telérekben található termés arany kitermelése fejlettebb technológiát igényelt, ezért a bányászat virágkora későbbre tehető, mint az alsó-magyarországi bányáknál. Nagyobb arányú bányászat csak akkor indulhatott meg, amikor már kialakult egy olyan technológiával, szaktudással rendelkező bányászati kultúra, amely képes volt az itteni ércek hasznosítására. Ennek a következménye az, hogy Telkibányán a bányászat nem fokozatosan alakult ki, hanem a meggazdagodás reményében közel egy időben özönlötték el e vidéket az aranyásók. Ennek a hirtelen fellendülésnek, az „aranyláznak” köszönhető, hogy Telkibánya a bányavárosi rangját sokáig megőrizte.

         Az előadás rövid áttekintést adott a Telkibányán és Rudabányácskán folyt nemesérc bányászatról, bemutatva a még megmaradt középkori létesítményeket és emlékeket.

JSN Megazine template designed by JoomlaShine.com